1.0Csipkékhttps://csipkek.cafeblog.huUccikahttps://csipkek.cafeblog.hu/author/Uccika/<p> </p><h4> <div class="cikk_a_underline"><div style="text-align: center;"><strong><img class="insertedimg" src="http://www.virtus.hu/user_gfx/20090627/tn_aid10952_20090627102023_825.jpeg" alt="" width="204" height="152"><br><br>Álmodtam.</strong><br><strong> Tölgylevelek felett mentünk az erdőn.</strong><br><strong> Napnak erejéből narancsra futotta,</strong><br><strong> fák törzsére festve.</strong><br><strong> Válladon ásó. </strong><br><strong> Kereszt.</strong><br><strong>Úgy láttam pillanatra szép arcod, </strong><br><strong> mint Jézust.</strong><br><strong> Nem fájdalom,</strong><br><strong> csak sors előtt fejet hajtó bizonyosság. </strong><br><strong> Hallgattam hallgatásod.</strong><br><strong><br> Kerestük Ezerjófű csodáját. </strong><br><strong> Bokrok hűse alatt,</strong><br><strong> harmatot könnyez a föld,</strong><br><strong> erős száron </strong><br><strong> apró étercsillagok.</strong><br><strong> Te, mint Kheirón,</strong><br><strong> gyógyulást kerestél</strong><br><strong> nem-múlt szerelemből.</strong><br><strong>Én magányodból lopott időt.</strong><br><strong> Téged.</strong><br><strong> Ha kell, pokolra szálljak érted.</strong><br><strong> Vajákos cigányok mesélték.</strong><br><strong> nyáréjszaka, a füvek felett</strong><br><strong> lidércfények égnek.</strong><br><br><strong>Ébredek.</strong><br><strong> Az éjjel halkan esett.</strong><br><strong>Észrevétlen oltott el bennem</strong><br><strong> szerelmet, tüzet.</strong><br><strong> Fenyők karjai közt</strong><br><strong> ázott pók szédeleg.</strong><br><strong> Hálójába szőtt</strong><br><strong> színes-csillogó esőcseppeket.</strong><br><strong> Utat.</strong><br><br><strong> Feléd lépkedek.</strong><br></div></div> </h4>rich