Kipp-kopp
cipősarkam táncol a betonon,
ahogy sétálok feléd.
Gondosan kerülve
piros-fekete suszter bogarakat,
kik párban élnek
de holtukban ők is egyedül.
Mögöttem távolság,
félelmeim.
Fogadsz-e szívesen
zsebben hozott kételyeimmel?
Szóünnepek nélkül?
Csak úgy.
Átsírni és kinevetni
a délutánt.