Jázminfehér

2009 november 2. | Szerző: |

 

 
Mikor indultam
hársfavirágport hintett talpam alá a föld.
Tenyerembe simuló hűs kavicsok
súgtak minden keresztútnál.
Varjak károgása bíztatott elhagyni
régi életem.
Hittem
ott a naptól árnyékosra csókolt hegyen túl
hangodba öltözhetek.
Ősz van.
Sziklának vetve hátam
akarom,
az éles kő hasítása erősebben fájjon
sosem volt ölelésed hiányánál.
Más időkben talán
inged vásznába moshatom
jázminfehérre  álmodott álmaim.

 

www.uccika.eoldal.hu

 

 

 

 

 

 

Címkék:

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Suzanne says:

    Jaj, te Uci!
    Hát nem megríkattál?
    Az előbb napsugarat hoztál, most könnyet.
    Szivárvány.
    Ölellek: Su.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!