Ezek szerint… (Fettbarbi)
2009 április 3. | Szerző: Uccika
Nem vagyok friss hús!
Gondoltam, mikor a félszemmel láttam,
Andersont bámulod a tévében,
a kurva Pamelát, a nagycsöcsűt
közben az én pogácsámat rágcsálod
kolbásszal tetején,
amit a kedvedért sütöttem.
Személyesen.
Gyanakodhattam volna,
mikor fürdés előtt,
csak mert jókedvem volt,
meztelenül táncoltam a kislánnyal,
arra a bugyuta babareklámra
és te
“Fettbarbinak” neveztél.
Akkor sem tűnt fel,
mikor szilveszterkor nevetve kértél,
vegyem le azt az extra
magassarkú kis cipőt,
(meg rákérdeztél minek van rajtam bugyi)
mert képes vagyok
leesem benne a lépcsőn.
Hajtogattad,
istennő vagyok az ágyban.
Másnap elrohantam fogyasztókapszulákat venni.
Beiratkoztam aerobikra,
ahol alig bírtam arra a vacak zenére
követni a huszonéves lányokat.
Méregdrága krémeket, ruhákat vettem,
új hajat vágattam,vadul csetelni kezdtem
idegen pasikkal.
Elhitték, ötven kiló vagyok
talán szőke.
Odáig is elmerészekedtem,
hogy titokzatos telefonokat bonyolítottam.
Táncolni mentünk.Fejben.
Mint régen.
Zsongtak a férfiak,
csillogtak szemek,
füst és vörösbor,
de hazafelé a lépcsőn,
igencsak fájt a csípőm.
Eszembe jutott, mekkorát estem
nem oly rég, ugyanott.
Otthon rend. Illatosan szuszogó gyerek.
Te, ahogy éberen vártál.
Harisnyámat sem tudtam
egyedül levenni.
Megfürdettél.
Ágyba hoztad a fájdalomcsillapítót,
masszíroztad a lábam.
Sokáig beszélgettünk,
apró és fontos dolgokról.
Hozzám bújtál és sutyorogtad, hogy imádsz.
Úgy tettem mintha aludnék.
a szívem még sokáig dübögött
ezek szerint szeretsz.
Holnaptól nem megyek aerobikra!
Nem vagyok friss hús!
Gondoltam, mikor a félszemmel láttam,
Andersont bámulod a tévében,
a kurva Pamelát, a nagycsöcsűt
közben az én pogácsámat rágcsálod
kolbásszal tetején,
amit a kedvedért sütöttem.
Személyesen.
Gyanakodhattam volna,
mikor fürdés előtt,
csak mert jókedvem volt,
meztelenül táncoltam a kislánnyal,
arra a bugyuta babareklámra
és te
“Fettbarbinak” neveztél.
Akkor sem tűnt fel,
mikor szilveszterkor nevetve kértél,
vegyem le azt az extra
magassarkú kis cipőt,
(meg rákérdeztél minek van rajtam bugyi)
mert képes vagyok
leesem benne a lépcsőn.
Hajtogattad,
istennő vagyok az ágyban.
Másnap elrohantam fogyasztókapszulákat venni.
Beiratkoztam aerobikra,
ahol alig bírtam arra a vacak zenére
követni a huszonéves lányokat.
Méregdrága krémeket, ruhákat vettem,
új hajat vágattam,vadul csetelni kezdtem
idegen pasikkal.
Elhitték, ötven kiló vagyok
talán szőke.
Odáig is elmerészekedtem,
hogy titokzatos telefonokat bonyolítottam.
Táncolni mentünk.Fejben.
Mint régen.
Zsongtak a férfiak,
csillogtak szemek,
füst és vörösbor,
de hazafelé a lépcsőn,
igencsak fájt a csípőm.
Eszembe jutott, mekkorát estem
nem oly rég, ugyanott.
Otthon rend. Illatosan szuszogó gyerek.
Te, ahogy éberen vártál.
Harisnyámat sem tudtam
egyedül levenni.
Megfürdettél.
Ágyba hoztad a fájdalomcsillapítót,
masszíroztad a lábam.
Sokáig beszélgettünk,
apró és fontos dolgokról.
Hozzám bújtál és sutyorogtad, hogy imádsz.
Úgy tettem mintha aludnék.
a szívem még sokáig dübögött
ezek szerint szeretsz.
Holnaptól nem megyek aerobikra!
Ha én lehetnék…
2009 március 28. | Szerző: Uccika
hónap lennék? március
a hét egyik napja lennék? csütörtök
a nap egy időpontja lennék? éjszaka
bolygó lennék? Vénusz
tengeri állat lennék? delfin
cím lennék? Vendégjáték Bolzanoban
berendezési tárgy lennék? komód
történelmi személy lennék?
folyadék lennék? pálinka
drágakő lennék?
fa lennék? hárs
madár lennék? cinege
szerszám lennék? fúrógép
virág lennék? hortenzia
időjárás lennék? friss nyári zuhatag
mesebeli lény lennék? jó boszorkány
hangszer lennék? hegedű
állat lennék? oroszlán
szín lennék? kék,kék,kék
érzelem lennék? bizalom
zöldség lennék? újhagyma
hang lennék? esőcsepp kopogás
elem lennék? szél
autó lennék? bordó, régi autó
dal lennék? Madradeus
film lennék? Távol Afrikától
könyv lennék? szépirodalom
étel lennék? sűlthús
hely lennék? domboldal
íz lennék? keserű
illat lennék? gyerekilllat
hit lennék? önmagam
testrész lennék? száj
arckifejezés lennék? nevetés
tanóra lennék? irodalom
rajzfilm lennék? A vándorló palota
mértani alakzat lennék? háromszög
szám lennék? 9
ruhadarab lennék? nyári ruha
ékszer lennék? nyaklánc
kiegészítő lennék? könnyű sál
szeretet megnyilvánulása lennék? érintés
rovar lennék? kishangya
Szex, kézifék nélkül
2009 március 27. | Szerző: Uccika
D.olyan gyönyörű férfi volt, mint a szobor, akivel nevük első betűje megegyezik.És olyan unalmas is. De ezt még nem tudtam, amikor rögtön kiszúrtam, alighogy leültem és megrendeltem a szigorúan pult alól árult eperpálinkámat, ami a törzsvendégnek, a helyi felkapott étteremben kijárt. Barátnőmmel komolyan beszélgetni kezdtünk, komolytalan dolgokról, többet körül sem nézve a füstkarikák között. Ez valamiért vonzotta a pasikat. Szeretik, ha nem figyelsz rájuk, ha nem fúrod tekinteted az övékbe, ha nem csinálsz semmit, nem küldesz jeleket. Ettől izgalmas a vadászat és nem sejtik, hogy te már rég tudod, hogy megengeded majd, hogy melléd üljenek, hogy fizessenek egy italt és azt is pillanatok alatt döntöd el, hogy ennyi. Vagy hazakísérhetnek. D.-nek, a gyönyörűnek szerencséje volt, talán a pálinka miatt, vagy az április szeszélye, nem tudom, de pár óra múlva már ott autóztam vele a hegyen, világító szentjánosbogarak és Enya dalok társaságában. Jól ment a beszélgetés, bár inkább ő beszélt a jogászok lotyogós nyelvével, mindent témát alaposan, hosszan ecsetelve.
Én meg már csak azt a szép száját néztem, bűvöltem.
Az erdő, a zene, mesés volt. A szex a hátsó ülésen, feledhető.
Az meg, így, visszagondolva is hátborzongató, mikor ruháinkat felráncigálva, kiszálltunk, hogy előre üljünk, a kocsi nem ott állt az erdei úton, a bokrok és lombok alatt, hanem teljesen kigurult a betonútra.
Mert D. a gyönyörű, nem jól húzta be a kéziféket…
Kő vagyok.Kavics
2009 március 25. | Szerző: Uccika
Kő vagyok. Kavics.
A Földön éltem.
Szerettek és úgy szerettem!
Egy nap, míg Isten félrenézett,
felkapott forró tenyér
a sötétben se hang, se csönd,
csak én,
ahogy bőrödhöz értem.
Megállt velem.
Kút felett. Ujjai széjjel.
Elengedett.
Egy pillanatra örültem is:
De jó! Röpülhetek!
Falnak nem csapódva,
szép, hosszú zuhanás.
A csobbanás?
Megérkeztem!
Csak a víz hallotta
senki más.
Hűs volt, szomjaztató az út
mint lassított filmeken
és tudtam sem lábam,
se körmöm,
se kedv, se szándék
kimászni innen
nem lesz sosem.
Fejem felett szép, szabályos,
fényes körök.
Ennyi.
Fent és lent között?
A szív. A szív csak, meg én
ahogy szédülök.
Mondd kút! Kinek fáj jobban,
ha ez a véletlen, örök?
A Földön éltem.
Szerettek és úgy szerettem!
Ölemben kuncogó kavicsok.
Egy nap, míg Isten félrenézett,
felkapott egy forró tenyér
a sötétben se hang, se csönd
csak én, ahogy a bőrhöz ér.
Megállt velem.
Egy kút felett. Ujjak széjjel.
Elengedett.
Egy pillanatra örültem is
– dejóröpülhetek –
falnak nem csapódva,
szép, hosszú zuhanás
a csobbanást, megérkeztem,
csak a víz hallotta senki más.
Hűs volt,szomjaztató az út
mint lassított filmeken
és tudtam sem lábam, sem körmöm
amit kell megtegyem.
Fejem felett szép, szabályos, fényes körök.
Ennyi. Fent és lent között.
Szív csak, meg én, ahogy szédülök.
Mondd kút! Kinek fáj,
ha ez a véletlen, örök?
Barackvirágos
2009 március 19. | Szerző: Uccika
Ülünk a fűben,
sárgák és kékek között
márciusi napban, hunyorogva,
hátam barackfának támasztom,
míg fejed az ölemben,
mint azon a régi festményen.
Emlékszel, ugye?
Mesélsz, mert tudod az idő,
ami nélkülünk
folyt eddig, most belénk szivárgott,
mint a tavaszi eső a sárgák és kékek közé.
Elszöktem ide az életemből.
Mert kényszerített
és pörgetett a vágy
a sorsom
vagy csak nyersen szép tiszta hangod.
Mindegy az már , Édes
itt a barackvirágillatú pillanatban.
Ülünk a fűben,
sárgák és kékek között
márciusi napban, hunyorogva,
hátam barackfának támasztom,
míg fejed az ölemben,
mint azon a régi festményen.
Emlékszel, ugye?
Mesélsz, mert tudod az idő,
ami nélkülünk
folyt eddig, most belénk szivárgott,
mint a tavaszi eső a sárgák és kékek közé.
Elszöktem ide az életemből.
Mert kényszerített
és pörgetett a vágy
a sorsom
vagy csak nyersen szép tiszta hangod.
Mindegy az már , Édes
itt a barackvirágillatú pillanatban.
Szavak
2009 március 18. | Szerző: Uccika
Su, kérte írjam meg mit jelentenek ezek a szavak.Most belevágok megint, mert délelőtt az egész lefagyott és elúszott.Na akkor kezdem:
Remény – mindig valamiben. Abban, hogy nem ázom el és nem késem le a buszt, hogy kijövök a fizetésből, hogy klassz emberek lesznek a gyerekeim, hogy nem vág át akihez szólok, bizalommal.Örök reménykedő vagyok.
Szeretet – sokféle.Sokan nem is ismerik, csak bukdácsolnak nélküle a kapcsolatokon. Felvállalni, nem szégyelleni, megtartani és látni ha elmúlt. Elmúlik?
Család – milyen jó, hogy van! Mégis néha elkívánkozom, az egyedüllétbe, magamba. Hogy visszatérhessek és megölelhessem Őket. Nagyon toleránsak velem én meg kihasználom. Ez jutott nekünk. Imádom a gyerekeimet, de nem vagyok majom anya, ezért hamar önállóak lesznek és elmennek majd. De szívesen térnek vissza….
Szórakozás – Áfium. Egy étterem a városban. Régen minden este oda jártunk megváltani a világot, táncolni záróra után és nevetünk, sokat nevettünk. Ma is szeretem a füstös, gyertyafényes helyeket, finom borokkal és finom zenékkel. Ez már a múlt. Ma már anyuka vagyok.
Könyv – a papír illata, a betűk, a szavak szerelmese vagyok,de ez tudnivaló. És nem sznobéria!
Film – Távol Afrikától – ha elkezdi mondani:”Volt egy farmom Afrikában…” már bőgök. Most ez jutott eszembe, de csukott szemmel, pár dialógus után felismerem a legtöbb filmet. Nem sorolok rendezőket, de higgyétek el:)
Tanulás – minden érdekel! Az elefántok, a szecesszió, a levendula termesztés.csak ami kötelező az nem. Nincs diplomám.
Felelősség – valamikor kevés. Mikor nem adok a kutyának vizet, nem veszek kenyeret, simán ehet a gyerek csokit ebéd előtt. De a nagy dolgokban lehet rám számítani.
Vágy – régen jó barátok voltunk, meg jó ellenségek is. Sokszor felkapott, hajamnál fogva húzott magához, elejtett. Ma úgy gondolom, hogy tudom kezelni.Tudom kezelni?
Boldogság – a gyerekeim illata, a nevetésük, a virágaim a kertben, a férjem keze a derekamon, ha mindenki jól van, egy jó kis tepsis hús. Ez gyanús…
Hát ennyi. Ha végigolvastátok köszönöm. És mondom a szavakat, neveket nem emelek ki, mindenki válaszát várom.(csak szóljatok ha kész)
Barátság, gyerek, állat, hűség, férfi, hit, virág, költő.
Szeretsz engem?
2009 március 18. | Szerző: Uccika
– Szeretsz engem? –
Paplan alól kérdezem.
Bevackoltam, mert olyan jó.
Miszagunk van itt.
Persze te nem hallod,
szöszmötölsz a kotyogóval
valahol a lakásban, amit nem ismerek.
Sok tejjel és keserűn szeretem, Édes.
– Szeretsz engem? –
Motyogom bele a melegbe.
Most nem olyan mint éjszaka,
mikor nyögécskéim szép sóhajaidhoz
dörgölődztek,
mikor minden gödröcskémbe
csókokat, forrót,mint a reggeli kávénk illata.
És nem érdekel, hogy most titkok lettünk,
sírni fogok ha bőröd ízével kilépek innen,
nem kérdezem mikor
nem mondod megint.
A kocsiban, hazafelé, kitudjahányszor
hallgatom meg ugyanazt a dalt.
A szerelemről.
Márciusi szél
2009 március 17. | Szerző: Uccika
Ez a szél bolond lett ma!
Arcon csókolt, forgatott,
szemeimre csöppött dobott,
ne lássam a holnapot.
Szimatolt a szoknyám alatt
csiklandozott, nevetett
a szívembe gabalyintott
pihe könnyű levelet.
Szél karjába kapaszkodtam
az meg kéken röpített
Elengedtem mert a mélyben
megláttam a szigetet.
Hortenziák közé estem
Most is sajg a sejhajom,
ha a Gazda fejbekólint
– legyen az az én bajom!
Kutakodó
2009 március 15. | Szerző: Uccika
Kutakodó
Szavaid közt kutatlak,
mint régi szekrényben
karácsonyi ajándék után.
Kibontva nem mindig
az álmodott csoda lapul.
A megtalálás öröme hazug szerető,
mielőtt
ruháit lesímogatom,
csalogat.
Aztán lelken harap.
Még vérem sincs érted.
Csak egy gondolatnyi bolondság –
hogy szaladok eléd.
Cérnaszálon…
2009 április 9. | Szerző: Uccika
ez a szerelem.
Fennakadt szavak ág-bogán,
hűség és hűtlenség között.
Egyiknek szárnya nőtt
hát elröpült.
Másik ágyunkra ült.
Hogy ne lássuk
behunyta szemét.
Mi sóhajokat beszéltünk
egész délután.
Kék virágok, vetetlen ágy.
Játszottunk Rómeót és Júliát.
Nem láttuk
mi közébünk áll,
csak te vagy.
Csak én.
Oldal ajánlása emailben
X